Gyakori kérdések
Kérdések és válaszok az IT-biztonságról
Összegyűjtöttem a megkeresések előtt leggyakrabban felmerülő szakmai kérdéseket: mire kötelez a NIS2, mi a különbség egy GAP-elemzés és egy audit között, milyen gyakran kell felülvizsgálni a kockázatelemzést. Válassza ki a témát, vagy keressen bizalommal, ha nem talál választ.
Témakör 1/8
NIS2 és jogszabályi háttér
Honnan tudjuk, hogy ránk vonatkozik-e a NIS2?
A magyar szabályozás (2024. évi LXIX. törvény) az ágazat és a szervezet mérete alapján határozza meg az érintettséget. Egyes szolgáltatók mérettől függetlenül kötelezettek. Az első tájékozódáshoz a NIS2-gyorsteszt segít, a pontos besoroláshoz egyedi vizsgálat szükséges.
Mi a teendő, ha érintettek vagyunk?
A legfontosabb lépések: nyilvántartásba vétel a hatóságnál, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy kijelölése, a rendszerek biztonsági osztályba sorolása, kockázatelemzés, a védelmi intézkedések bevezetése, majd a kötelező kiberbiztonsági audit.
Kinek kell jelenteni egy biztonsági incidenst?
A nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak (Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet). A bejelentés menetét és határidejét érdemes előre leírni az incidenskezelési eljárásban, hogy baj esetén ne ott kelljen kitalálni.
Mi történik, ha nem felelünk meg?
A hatóság ellenőrizhet, intézkedést írhat elő, és bírságot szabhat ki. A NIS2 a vezetők személyes felelősségét is hangsúlyozza, ezért a megfelelés nem csak IT-kérdés, hanem vezetői feladat.
Témakör 2/8
IT-biztonsági audit, GAP-elemzés
Mi a különbség a GAP-elemzés és a hatósági kiberbiztonsági audit között?
A GAP-elemzés felkészítő felmérés: megmutatja, hol tart a szervezet az elvárásokhoz képest, és mit kell pótolni. A törvény szerinti kiberbiztonsági auditot az SZTFH nyilvántartásában szereplő auditor végzi, és annak eredményét a hatóság is megkapja. A GAP-elemzés segít abban, hogy az auditon ne érjen meglepetés.
Milyen előírások szerint történik az értékelés?
A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet védelmi intézkedései szerint, szükség esetén kiegészítve a DORA, az MNB-ajánlások, az ISO/IEC 27001 vagy más szakmai katalógusok követelményeivel. Minden követelménynél rögzítjük az értékelést és az azt alátámasztó bizonyítékot.
Milyen gyakran kell auditon átesni?
A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek kétévente kell igazolniuk a megfelelést kiberbiztonsági audittal, és a hatóság ezen felül is elrendelhet ellenőrzést. A GAP-elemzést érdemes az audit előtt olyan időpontban elvégezni, hogy a hiányosságok pótlására is maradjon idő.
Mit kapunk a GAP-elemzés végén?
GAP-jelentést és megfeleltetési mátrixot, a hiányosságokból készített, prioritási sorrendbe állított intézkedéstervet, valamint vezetői összefoglalót, szerkeszthető formátumban.
IT-biztonsági audit, GAP-elemzés – a szolgáltatás részletei →
Témakör 3/8
Biztonsági kockázatelemzés
Kötelező a kockázatelemzés?
A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek kockázatkezelési keretrendszert kell működtetniük, amelynek a kockázatelemzés az alapja. Ettől függetlenül minden szervezetnek hasznos: enélkül nem igazolható, hogy a védelem arányos a valós fenyegetésekkel.
Milyen gyakran kell megismételni?
A vonatkozó jogszabályokban és rendeletekben előírt gyakorisággal, jellemzően a biztonsági osztályba sorolás felülvizsgálatával együtt. Jelentős változás (új rendszer, szolgáltatóváltás, incidens) után érdemes soron kívül is frissíteni.
Mi a különbség az inherens és a maradékkockázat között?
Az inherens kockázat az, amely a védelmi intézkedések nélkül állna fenn. A maradékkockázat az, ami a meglévő intézkedések mellett is megmarad. A vezetésnek azt kell eldöntenie, hogy a maradékkockázatot elfogadja, vagy további intézkedéssel csökkenti.
Mit kapunk a kockázatelemzés végén?
Kockázatelemzési jelentést hőtérképpel, a kockázatok prioritási sorrendjét, valamint kockázatkezelési tervet felelősökkel és határidőkkel.
Témakör 4/8
Szabályzatok és eljárásrendek
Milyen szabályzatokra van szükség?
Az alap az információbiztonsági szabályzat. Erre épülnek az eljárásrendek, például a jogosultságkezelés, a mentés és helyreállítás, az incidenskezelés, a változáskezelés és a beszállítók kezelése. A pontos kört a szervezet mérete, tevékenysége és a rá vonatkozó előírások határozzák meg.
Nem elég egy letöltött mintaszabályzat?
Kiindulópontnak jó lehet, de egy ellenőrzésen az számít, hogy a leírtak a valós működést tükrözik-e. Egy nem betartott szabályzat több kárt okoz, mint használ, mert az audit pont az eltérést fogja megtalálni.
Milyen gyakran kell felülvizsgálni a szabályzatokat?
A vonatkozó jogszabályokban és rendeletekben előírt gyakorisággal, valamint minden jelentős incidens vagy változás után. A rendszeres felülvizsgálat azoknál a szervezeteknél is jó gyakorlat, amelyekre a törvény nem vonatkozik.
Hogyan ismerik meg a munkatársak a szabályokat?
A szabályzat önmagában kevés: a bevezetéshez rövid, érthető összefoglalót és oktatást javaslok, a megismerést pedig dokumentáltan rögzíteni kell.
IT-biztonsági szabályzatok és eljárásrendek – a szolgáltatás részletei →
Témakör 5/8
Informatikai Biztonsági Felelős (IBF)
Lehet külső szakértő a biztonságért felelős személy?
Igen. A szervezet belső munkatársat jelölhet ki, vagy szerződést köthet külső személlyel. Külső megbízásnál a szerződésnek tartalmaznia kell a feladatot ellátó személy adatait, a megbízás tárgyát és a felek jogait, kötelezettségeit.
Milyen követelményeknek kell megfelelnie?
Cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki igazolja a szakmai végzettségét vagy tapasztalatát, és titoktartási kötelezettség terheli. Adatait a vezetőnek be kell jelentenie a hatóságnak.
Mennyi helyszíni jelenlétet jelent egy külső IBF?
A szabályozás a külső felelős dokumentált, rendszeres helyszíni jelenlétét írja elő, a vonatkozó jogszabályok szerinti gyakorisággal. A többi feladat jelentős része távolról is ellátható.
Mik a külső IBF fő feladatai?
A biztonsági dokumentáció naprakészen tartása, az éves feladatterv és az intézkedésterv követése, a vezető tájékoztatása, az incidensek és bejelentési határidők kezelése, a beszállítók értékelése, valamint a kapcsolattartás a hatóságokkal.
Informatikai Biztonsági Felelős (IBF) – a szolgáltatás részletei →
Témakör 6/8
Biztonságtudatossági oktatás
Kötelező a munkatársak oktatása?
A törvény hatálya alá tartozó szervezeteknél a vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy ő maga és a munkatársak kiberbiztonsági képzésen vegyenek részt, és tudásukat rendszeresen frissítsék. Más szervezeteknél is ez az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb védelem.
Kiknek szól az oktatás?
Minden munkatársnak, aki számítógéppel, e-maillel vagy céges adatokkal dolgozik. A vezetőknek külön, rövidebb, döntéshozói szemszögű oktatást is javaslok, mert ez a NIS2 egyik kifejezett elvárása.
Milyen témákat fed le?
A csaló e-mailek és telefonhívások felismerését, a biztonságos jelszó- és eszközhasználatot, a távoli munkavégzés szabályait, valamint azt, mi a teendő egy gyanús esemény esetén. A tartalmat a szervezet saját szabályzataihoz igazítom.
Hogyan igazolható az oktatás egy ellenőrzésen?
Részvételi ív és az oktatási anyag megőrzésével, igény szerint rövid tudásfelmérő teszttel. Érdemes éves oktatási tervet is készíteni.
Témakör 7/8
Hatáselemzés és üzletmenet-folytonosság
Mi az üzleti hatáselemzés (BIA), és miért kell?
Felméri, mely folyamatok és rendszerek kiesése mennyi idő alatt okoz elfogadhatatlan kárt. Ebből határozható meg, mit kell először helyreállítani, és mennyi pénzt érdemes a védelemre fordítani.
Mit jelent az RTO és az RPO?
Az RTO (helyreállítási időcél) azt mutatja meg, mennyi időn belül kell egy rendszernek újra működnie. Az RPO (helyreállítási pont cél) azt, mennyi adatvesztés fogadható el, vagyis milyen gyakran kell menteni. Mindkettőt az üzleti igény határozza meg, nem az informatika.
Mi a különbség a BCP és a DRP között?
Az üzletmenet-folytonossági terv (BCP) arról szól, hogyan működik tovább a szervezet egy leállás alatt. A katasztrófa utáni helyreállítási terv (DRP) arról, hogyan állítjuk vissza az informatikai rendszereket. A kettő egymásra épül.
Miért kell tesztelni a terveket?
Mert egy ki nem próbált tervről a baj idején derül ki, hogy nem működik. Már egy asztali gyakorlat is felszínre hozza a hiányzó lépéseket és elérhetőségeket.
Témakör 8/8
Audit utáni támogatás és hiányosságkezelés
Nem sikerült az audit. Mi a teendő?
Először az auditjelentés megállapításait kell súlyosság szerint rendezni. Ebből készül az intézkedésterv felelősökkel és határidőkkel, amely egyben a hatóság felé is bemutatható a hiányosságok kezelésének bizonyítékaként.
Mennyi idő áll rendelkezésre a hiányosságok pótlására?
Ezt a hatósági döntés vagy az auditjelentés határozza meg. Minél hamarabb indul el a javítás, annál nagyobb a mozgástér a nagyobb ráfordítást igénylő pontoknál.
Minden hiányosságot egyszerre kell kijavítani?
Nem feltétlenül. A kockázatarányos sorrend a cél: a súlyos, gyorsan javítható pontok előre kerülnek, a hosszabb átfutásúakra pedig ütemezett, dokumentált terv készül.
Hogyan tudjuk igazolni, hogy a javítás megtörtént?
Minden intézkedéshez állapotot, felelőst és bizonyítékot (új szabályzat, beállítás, jegyzőkönyv) rendelünk, így a következő auditon az előrehaladás egyértelműen bemutatható.
Audit utáni támogatás és hiányosságkezelés – a szolgáltatás részletei →
További kérdések
Az együttműködésről és a munkaeszközeimről
A díjazásról, az ütemezésről és a munka menetéről a Hogyan zajlik az együttműködés? oldalon, az adatkezelésről és a saját fejlesztésű GRC-eszközről a Módszertan és GRC-eszköz oldalon talál válaszokat.
Nem találta a választ?
Kérdezzen bátran. Egy rövid, díjmentes és kötelezettségmentes egyeztetésen átbeszéljük, mi vonatkozik a szervezetére, és mi lehet a következő lépés.
